Bevezető:
Mielőtt a versenyről írnék először kitérnék arra, hogy milyen felkészültségi állapotban vártam a verseny hétvégéjét. Sikerült magamhoz képest elég jó távot és szintet mennem júniusban, ami kb. 450 km-t és 8500 méter szintet jelent. Tudom ez sokaknak rohadt kevés, de nekem meló mellett, időjárási viszonyokhoz igazodva + egy HRM pánt hibával megfejelve nem rossz. Igazából hónap végén már rohadtul untam a szokásos Hármashatár-hegy, Hárs-hegy, János-hegy triumvirátust. De ezt az útvonalat ismerem, időbe is ez fér bele, úgyhogy ez van.
Verseny hétvége:
A versenyzést Szilvásvárad Maratonnal kezdtem hajnali indulással Pestről, ami nem volt alapvetően rossz, de a hosszabb hétvége azért kényelmesebb. Szombaton szépen lementünk kocsival Egerbe, ott egy szállodában megszálltunk 1 napra (szállást a SZÉP kártya állta). Mondjuk maga a szállás, kajával együtt nem volt nagy szám, de legalább 15 percre volt Felsőtárkány.
Vasárnap reggel szépen ettem egy keveset a szállodában, nagyjából végig gondoltam mit kéne csinálni a verseny során, aztán irány Felsőtárkány.
Versenyhelyszín, szervezés, bringamosás, zuhanyzás:
A Bükk Maraton egy nagy mezőre van kirakva, ahol füvet azért levágták, ez szolgál parkolóként, illetve rajtközpontként is. Ebből kiindulva elég korlátozott lehetőségek vannak, árnyék az egyáltalán nincsen, a versenyközpontban van 1-2 árnyékot adó sátor és ennyi.
Vizesblokk 1 volt a pályán bringamosásra és zuhanyzásra. WC ToiToi-okkal volt megoldva, de barátnőm mondta, hogy azokban kb. 11 óra körül már nem volt víz.
A zuhanyzóra külön kitérnék, mert érdemes. 2 db kerti zuhany volt kirakva a bringamosók mellé, meleg víz nuku (ezt még el is fogadnám), de lényegében semmi elkerítés nem volt. Tehát aki bringát mosott az premier plánba végig nézhette a zuhanyzókat. Volt egy srác aki nem zavartatta magát és gond nélkül ledobta a textilt, de nem ez volt a jellemző, én is kantárosban próbáltam lecsutakolni a sárt a lábamról. Mondanom sem kell, hogy női versenyzőt nem láttam a zuhanyzónál, pedig sár az volt bőven a pályán.
Nagynyomású bringamosóból volt kint 3-4 db, amikor én mentem a sor is elég barátságos volt, pedig volt 1-2 fazon, aki megpróbálta újra mosni a bringáját. Ezeket az embereket soha nem értem…
Ezektől eltekintve a szervezés nem volt rossz, a hangosítás Szilvásváraddal szemben jó volt, érthető volt, hogy ki mikor rajtol, mennyi idő van a rajtig stb.
Verseny:
Most először volt egy pontos elképzelésem, hogy kb. mit szeretnék csinálni a verseny alatt, mennyit igyak, mikor frissítsek, milyen erővel menjek és ezt nagyjából sikerült is kiviteleznem. Verseny előtti bemelegítés során teszteltem az új Decás HRM szenzort, végre megint a Brytonon láttam a HRM adatokat, nem kellett az órára kacsingatnom. Ez alapvetően elég kis különbségnek tűnik, pedig sokat jelent verseny közben.
Verseny előtt még megettem két banánt és ittam is egy kis vizet, egy-egy kulcsa izó és víz bekészítve a bringán, mezzsebben volt gél, müzli és fehérje szelet is, biztos ami biztos alapon.
Nagyjából a tömeg közepéről sikerült rajtolnom, az elején próbáltam a lehetőségekhez mérten előrébb menni. Az első 20 percben, ha jól emlékszem 180 feletti pulzussal mentem, amennyire erőből kitelt próbáltam nyomni a mászásokat. Nekem igazából a Bükk Maraton féle pályák fekszenek, a pályának nagyobb része emelkedő mind lejtő, de a lejtő sem kimondottan technikás.
A terv az volt, hogy az első 1 órában igyam meg a kikevert izót, ezt majdnem percre pontosan sikerült kiviteleznem. Ha jól emlékszem, akkor az első 15-16 km volt a mászás a rövid távon. Azt gondoltam, hogy jó lenne ezt a részt 1 óra alatt megcsinálni és az izót is itt kéne meginni. Ezt megint csak sikerült kipipálni a listán. Egy igazán meredek mászás volt rövid távon, de ezt hála a 50-30-as áttétnek viszonylag simán meg tudtam csinálni, pulzusom sem szállt el a csillagokig. Utána volt a pályán az első és egyetlen frissítőpont, viszont amikor odaértem még volt mindenem, nem éreztem magamat fáradtnak sem, ezért nem álltam meg.
Menet közben betoltam a magammal hozott gélt, megittam az izóm maradékát, kicseréltem a kulacsaimat is egymással. Itt páran elmentek mellett, de úgy voltam vele, hogy legyen meg a kellő energia és menni fog ez. Szerencsére a gél után sikerült megint elég jó pulzust produkálnom, felfeléken 170 felett tudtam tartani, amikor láttam, hogy 150-160 között vagyok akkor rákapcsoltam. Átlagpulzusom a végére 166 lett.
A pálya utolsó emelkedős részén majdnem visszahoztam mindenkit, aki evés –ivás közben megelőzőt, az utolsó pár kilométerre elég jó állapotban fordultam rá, de minden folyadék, amit magammal hoztam elfogyott. 30 km környékén már azért már szomjas voltam, de ekkora jöttem rá nagyjából, hogy 5-6 km lefelé van már csak vissza és beérek. Pulzus még mindig rendben volt, fogtam minden erőmet aztán elkezdtem tolni lefelé. Tőlem elég szokatlanul 40-50 km közötti sebességen száguldottam, ahol lehetett tekertem amennyire csak tudtam.
Pár másodperccel a női első helyezett előtt értem a célba, ahol végre ihattam megint. Alapvetően ezért siettem, hogy minél hamarabb ihassak valamit :D nagyon jól esett.
Végül sikerült 2 óra alatt/körül beérnem, a Brytonomban 1:59 volt az eredmény, a hivatalos mérés szerint 2 óra és pár másodperc. Szóval sikerült végre azt mennem, amit elterveztem, verseny után éreztem a lábaimon és magamon is, hogy elfáradtam.
Igazából Szilvásváraddal érdemes összehasonlítani a mostani versenyt, mivel nagyjából hasonló volt a táv és a szint is. Ott 2 óra 17 perc alatt teljesítettem a távot és kétszer megálltam frissíteni is, illetve elgörcsölt a vádlim is. Most nem kellett pihennem, nem görcsölt semmim, nem lazsáltam, sikerült kitekerni, ami bennem volt. Így 17 perccel jobbat mentem, ami szerintem elég jelentős javulás, illetve a Férfi első 10-be való bekerülés sem tűnik már lehetetlen. A hivatalos mért időmmel 13. helyre kerültem az életkori kategóriámban és 2 percre volt a 10. hely.
Az eredmények tekintetében azt mondom, hogy volt értelme a júniusi tekeréseimnek. Jobb erőnlétben vagyok, mint májusban voltam, van valami elképzelésem mit szeretnék csinálni a versenyen, amit nagyjából tudok is tartani.
Két maratonon terveztem idén indulni, ebből mára három lett és az utolsó TOP Maraton szeptember elején lesz a Mátrában. Még nem tudom mi legyen azzal a versennyel.
